Follow
Maros-Torda was an administrative county (comitatus) of the Kingdom of Hungary. Its territory is now in central Romania (eastern Transylvania). Its county seat was Marosvásárhely (Romanian: Târgu Mureș).
Maros-Torda county shared borders with the Hungarian counties Kolozs, Beszterce-Naszód, Csík, Udvarhely, Kis-Küküllő and Torda-Aranyos. The river Mureș/Maros flows through the county. Its area was 4188 km² around 1910.
Maros-Torda county was formed in 1876 on the territory of the Székely settlement Marosszék and part of Torda region. In 1920 after the Treaty of Trianon, the county became part of Romania except after the Second Vienna Award, between 1940–1944 during World War II. Its territory lies in the present (larger) Romanian county Mureș.
In 1900, the county had a population of 197,618 people and was composed of the following linguistic communities:
Hungarian: 119,810 (60.6%)
Romanian: 67,402 (34.1%)
German: 7,446 (3.8%)
Croatian: 107 (0.0%)
Slovak: 85 (0.0%)
Ruthenian: 9 (0.0%)
Serbian: 4 (0.0%)
Other or unknown: 2,755 (1.4%)
According to the census of 1900, the county was composed of the following religious communities:]
Calvinist: 78,907 (39.9%)
Greek Catholic: 44,507 (22.5%)
Eastern Orthodox: 28,989 (14.7%)
Roman Catholic: 26,046 (13.2%)
Unitarian: 7,917 (4.0%)
Lutheran: 6,205 (3.1%)
Jewish: 5,000 (2.5%)
Other or unknown: 47 (0.0%)
Around 1910, the subdivisions of Maros-Torda county were: Districts (járás) District Seat Maros alsó Marosvásárhely, RO Târgu Mureş Maros felső Marosvásárhely, RO Târgu Mureş Nyáradszereda Nyáradszereda, RO Miercurea Nirajului Régen alsó Szászrégen, RO Reghin Régen felső Magyarrégen, RO Reghin-Sat Urban counties (törvényhatósági jogú város) Marosvásárhely, RO Târgu Mureş Urban districts (rendezett tanácsú város) Szászrégen, RO Reghin
Hungarian from wiki
Maros-Torda vármegye (németül: Mieresch-Thorenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig. A terület jelenleg Románia része. A történelmi Erdély területén található.
Az egykori vármegye területe földrajzilag két részre osztható. Az egyik felét a Keleti-Kárpátok Görgényi-havasok nevű csoportja foglalja el, amely északkelet-délnyugat irányba ereszkedik alá. A terület másik fele az Erdélyi-medence dombos vidékén húzódik. A vármegye legfontosabb folyója a Maros volt. Északról Beszterce-Naszód vármegye, keletről Csík és Udvarhely vármegyék, délről Kis-Küküllő vármegye, nyugatról pedig Beszterce-Naszód, Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék határolták.
A vármegye 1876-ban alakult Marosszék területének és Torda vármegye egy részének összevonásával. 1918-tól Romániához tartozott. A második bécsi döntés értelmében 1944-ig a vármegye döntő része visszakerült Magyarországhoz, és az 1920 előtti Kolozs vármegye keleti részét (Mezőörményes, Teke, Tancs környékét), valamint a korábban Udvarhely vármegyei Székelyszállást is hozzá csatolták. A vármegye a második világháború után újra Románia birtoka lett, és 1960-tól Maros megye részét képezi, leszámítva Maroshévízt, mely Hargita megyéhez került.
Maros-Torda vármegye közigazgatási térképe 1910-ből
A vármegye összlakossága 1891-ben 177860 személy volt, ebből:
102 572 (57,67%) magyar
62 179 (34,96%) román
6438 (3,62%) német
A vármegye öt járásra volt felosztva:
Marosi alsó járás és marosi felső járás, közös székhelyük Marosvásárhely (törvényhatósági jogú város)
Nyárádszeredai járás, székhelye Nyárádszereda
Régeni alsó járás, székhelye Szászrégen (rendezett tanácsú város)
Régeni felső járás, székhelye Magyarrégen ki)