Follow
(for Hungarian see below)
Michalovce Hungarian: Nagymihály, German: Großmichel, Romani: Mihalya, Yiddish: Mikhaylovets or Mykhaylovyts; Ukrainian: Михайлівці) is a town on the Laborec river in eastern Slovakia. Originally named after the Archangel St Michael,[1] it is the second-largest city in the Košice Region and the seat of the Michalovce District.
The city is located on the shore of Lake Sirava, approximately 224 miles (360 kilometres) east of the capital Bratislava and immediately adjacent to the border with Ukraine. Michalovce is mostly recognized for its adjacent lakes and volcanic mountains, which generates tourism, and for agriculture as well as the passing Druzhba pipeline. According to the latest census, the population of the town stood at 40,255, with a metropolitan population of 109,121, which ranks it among the largest population centers in eastern Slovakia.
- Hungarian Nagymihály (szlovákul Michalovce, korábban Michalany, németül Großmichel) város Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásának székhelye. Zemplén szlovákiai részének központja. A Laborc völgyében fekszik Kassától 54 km-re keletre. Kisverbóc, Laborcszög, Mocsár és Topolyán tartozik hozzá.
A tatárjárás után a szláv-magyar lakosság helyére németeket telepítettek. Ebből az időből származik a település első írásos említése 1244-ből – "Posessio Michal" néven. 1258-ban "praedium Mihal" néven említik.
1290-ben már említik Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát és plébániáját, valamint négy malmát is.
1346-ben vámszedési joga, 1374-ben hetipiac, 1399-től pedig várástartási joga is volt.
A 17. századi Sztáray-kastély elődje az 1278-ban a Nagymihályiak által épített vár volt, melyet 1312-ben Amadé dúlt fel.
A település 1416-ban már mezőváros, a Sztáray-uradalom központja. 1473-ban rövid időre a husziták foglalták el. A 16. század harcaiban jelentős szerepe volt. Gyakran tartottak itt megyegyűléseket.
Első céhét 1651-ben alapították, 1674-ben már a szabóknak, a gombkészítőknek és szűcsöknek is volt itt céhe. 1698-ban alakult meg a csizmadia és a mészáros céh. 1671-ben három kastély is állott itt, amelyből kettő a Forgáchoké, egy pedig az Erdődieké volt.
A török korban magyar többségű település a 18. századra szlovák-ruszin többségű lett, majd több ezer zsidó is költözött ide. 1804-től postahivatala volt a városnak.
A 19. század második felében járási központ lett. Sörfőzde, téglagyár és gőzmalom is működött itt. 1874-ben megépült a várost Mezőlaborccal összekötő vasútvonal. 1876-ban a kórház is megkezdte működését. Önkéntes tűzoltó egylete 1885-ben alakult.
A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Nagymihályi járásának székhelye volt. 1919 és 1923 között Zemplén megye szlovákiai részének székhelye. 1944-ben 3500 zsidó lakosát deportálták. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagymih%C3%A1ly)
Itt született 1808. július 27-én gróf [Aurél Dessewffy Aurél Dessewffy] politikus, publicista, a Világ c. konzervatív lap alapítója.
Itt született 1862. január 27-én Fodor Ármin, bíró, kodifikátor.
Itt született Szabó Béla szlovákiai magyar író, költő (Nagymihály, 1906. szeptember 21. – Pozsony, 1980. október 16)
Itt született 1845. február 2-án Pállik Béla festőművész, a "birkapiktor".
Itt született 1954. november 1-én Štefan Šutaj szlovák történészprofesszor. A XVII. sz. vége felé kihalt régi Eödönffy (nagymihályi és vinnai) magyar család, mely a Könd vezértől származott Kaplon nemzetség nagymihályi ágából vette eredetét a gr. Sztáray, Thibay, Lucskay, nagymihályi Eördögh, nagymihályi Bánffy, Vinnay, nagymihályi Pongrácz és Zobránczy családokkal együtt.
*A Nagymihályi járás települései
- *Nagymihály (Michalovce)
- Abara (Oborín) · Alsókánya (Jastrabie pri Michalovciach) · Bajánháza (Bajany) · Bánóc (Bánovce nad Ondavou) · Bés (Beša) · Berettő (Bracovce) · Budaháza (Budince) · Butka (Budkovce) · Csicser (Čičarovce) · Deregnyő (Drahňov) · Dénesújfalu (Sliepkovce) · Dobóruszka (Ruská) · Dobróka (Dúbravka) · Falkus (Falkušovce) · Feketemező (Čierne Pole) · Fogas (Závadka) · Füzesér (Vrbnica) · Gatály (Hatalov) · Hanajna (Hnojné) · Harapás (Kusín) · Hegyi (Zemplínske Kopčany) · Hór (Horovce) · Iske (Ižkovce) · Izbugya (Zbudza) · Jósza (Jovsa) · Kácsánd (Kačanov) · Hajagos (Klokočov) · Karaszna (Krásnovce) · Gézsény (Hažín) · Kisráska (Malé Raškovce) · Kisszeretva (Stretavka) ·
- Kráskarebrény (Zemplínska Široká, Kráska és Rebrény települések egyesítése https://hu.wikipedia.org/wiki/Kr%C3%A1skarebr%C3%A9ny) ·
- Laborcfalva (Voľa) · Lask (Laškovce) · Lasztomér (Lastomír) · Lazony (Ložín) · Leszna (Lesné) · Magasrév (Vysoká nad Uhom) · Málca (Malčice) · Márk (Markovce) · Márkcsemernye (Pusté Čemerné) · Mátyócvajkóc (Maťovské Vojkovce) · Mokcsamogyorós (Krišovská Liesková) · Morva (Moravany) · Nagycseb (Žbince) · Nagykapos (Veľké Kapušany) · Nagyráska (Veľké Raškovce) · Nagyszelmenc (Veľké Slemence) · Nagyszeretva (Stretava) · Nátafalva (Nacina Ves) · Németvágás (Poruba pod Vihorlátom) · Nyarádkelecsény (Kapušianske Kľačany) · Ordasfalva (Oreské) · Őrmező (Strážske) · Pazdics (Pozdišovce) · Pálóc (Pavlovce nad Uhom) · Pályin (Palín) · Petrik (Petrikovce) · Petróc (Petrovce nad Laborcom) · Rákóc (Rakovec nad Ondavou) · Sámogy (Šamudovce) · Solymos (Iňačovce) · Szalók (Slavkovce) · Szirénfalva (Ptrukša) · Sztára (Staré) · Tarna (Trnava pri Laborci) · Tusa (Tušice) · Tusaújfalu (Tušická Nová Ves) · Ungszenna (Senné) · Ungtavas (Kaluža) · Vaján (Vojany) · Vámoslucska (Lúčky) · Vásárhely (Trhovište) · Vinna (Vinné) · Zalacska (Zalužice) · Zemplénszuha (Suché) · Zuhogó (Čečehov)