Start My Family Tree Welcome to Geni, home of the world's largest family tree.
Join Geni to explore your genealogy and family history in the World's Largest Family Tree.

Sümeg District in Zala (present Veszprém) járás Zala/Veszprém megyében

view all

Profiles

  • Irén Malcsiner/ Malcziner (1886 - aft.1932)
  • Private (1916 - 1945)
  • Adolf Áron Grünbaum (aft.1841 - 1919)
    GEDCOM Note ==="Grünbaum" Is Spelled "Grinbaum" In Some Records, Such As The Civil Birth Records Of His Children Fani Grünbaum, Dávid Grünbaum, Marcus Gusti Grünbaum, And Lotti Grünbaum. His Given Name...
  • Rabbi Markus Leopold Rothschild (1810 - 1876)
    1848 census . Lelkésze és anykönyvvezetöje a sümegi hitközségnek. In JewishGen he appears with all family members as „Rotfeld“ instead of Rotsild (1848 Hungarian Census).Mohel:
  • József Scheiber (deceased)

see

A Sümegi járás Veszprém megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Sümeg. Területe 306,48 km², népessége 15 390 fő, népsűrűsége pedig 50 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Sümeg) és 20 község tartozott hozzá.

A Sümegi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett. Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez, azután Veszprém megyéhez tartozott, és 1966-ban szűnt meg. Székhelye mindvégig Sümeg volt.

  • Település Rang (2013. július 15.) Közös hivatal Kistérség (2013. január 1.) népesség (2013. január 1.) Terület (km²)
  1. Sümeg járásszékhely város Sümeg Sümegi 6 357 64,13
  2. Bazsi község Gógánfa Sümegi 388 9,10#
  3. Bodorfa község Sümeg Sümegi 100 2,22
  4. Csabrendek község Csabrendek Sümegi 3 113 44,94
  5. Dabronc község Gógánfa Sümegi 425 20,28
  6. Gógánfa község Gógánfa Sümegi 796 13,17
  7. Gyepükaján község Sümeg Sümegi 323 9,11
  8. Hetyefő község Gógánfa Sümegi 73 4,11
  9. Hosztót község Csabrendek Sümegi 61 7,27
  10. Káptalanfa község Sümeg Sümegi 840 33,78
  11. Megyer község Gógánfa Sümegi 23 4,26
  12. Nemeshany község Sümeg Sümegi 409 10,50
  13. Rigács község Gógánfa Sümegi 194 6,17
  14. Sümegprága község Gógánfa Sümegi 613 5,79
  15. Szentimrefalva község Csabrendek Sümegi 202 10,87
  16. Ukk község Gógánfa Sümegi 322 13,87
  17. Veszprémgalsa község Csabrendek Sümegi 279 8,71
  18. Zalaerdőd község Gógánfa Sümegi 250 17,69
  19. Zalagyömörő község Gógánfa Sümegi 445 11,11
  20. Zalameggyes község Gógánfa Sümegi 43 2,56
  21. Zalaszegvár község Csabrendek Sümegi 134 6,84

Csabrendek község Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A Bakony utolsó nyúlványának, a Rendeki vagy a sokak által mondott Csúcsoshegy (374 m ) lábánál fekszik. Határoló települései: Sümeg, Nagytárkánypuszta, Nyirespuszta, Gyepükaján, Zalagyömörő, Szentimrefalva. A falu nagy része a domb kisebb-nagyobb kiemelkedésein terül el, így egyes utcáiban jelentős szintkülönbség-emelkedés figyelhető meg. A hegyről lenézve hosszan el lehet látni, mert észak-, északnyugat irányban sík vidék fekszik. Közlekedési szempontból előnyös helyzetben van: a 84-es főút 2,5 km-re van a várostól, amely a nyugati határt, illetve a Balatont köti össze. A másik alternatíva pedig a 8-as főút, amely pedig 16,5 km-re van. Több város is a közelben található: Sümeg, Devecser, Ajka, Tapolca. Vízrajzát tekintve pedig forrásról is beszélhetünk, sőt a közelben folyik a Meleg-víz, amely a Marcal egyik mellékfolyója.

Csabrendek ősi település, már a kőkorszakban is éltek emberek a Csúcshegy lejtőjén, amikor a mélyebben fekvő részeket még tenger borította. Később a kelták, majd a rómaiak lakták a vidéket, majd őket a pannon szlávok, később pedig a szlovének követték. A község neve Rendek, de eredeti ejtése alapján többfelé elnevezése is ismeretes: például Rennek. A Rendek szó szláv eredetű, amely vörösércet jelent magyarra átfordítva. Ez utalást tesz a bauxittól vörösre festett földre, amely a környék egyik jellemzője.

A mai Csabrendek három részből épült össze, ezek a részek akkor külön falvak voltak: Rendek (1314-ig Villa Rennek, oklevélen említett név alapján), Al-Csad, Fel-Csab vagy Szentistváncsab. Akkoriban mind a három falucskának parochiás temploma volt. Azonban az érkező tatárok a falvakat a templomaikkal együtt elpusztították.

1428-ig Csabrendek jelentős településnek számított, Zala megye keleti részének járási székhelye volt. A török idő alatt a két Csab rész elnéptelenedésnek indult. Templomaikból már csak romok maradnak, amelyek aztán már fel sem épülnek. Mindeközben Rendek népes falu marad.

1632-ben a Sümeget környező hat település török uralom alá került, de a várat nem tudták bevenni. A Renneki és Chaby nemzetségből magát kinövő Csabi család uradalmai is odavesztek. A család tagjai, mint végvári katonák harcoltak a fenyegető török ellen.

A Csabiak elvesztett birtokai 1648-ban az Érsek családhoz, később pedig az említett famíliából leágazó köznemesi családokra szálltak át.

A harcok végeztével a három terület összefogásából született meg a mai Csabrendek őse. Itt a földesúr, Galánthai gróf Fekete György észak-magyarországi tót, cseh, morva és lengyel, majd pedig német telepeseknek adott otthont.

Szent Lőrinc egyháza romokba dőlt, amelyet 1725-ben újítottak fel. 1728-ban újból megalakult a csabrendeki plébánia, melyhez hozzácsatolták Gógánfát, Dabroncot, Ötvöst, Gyömörőt, valamint egy időre Gyepüt, és Kajánföldet is. A mai is álló plébánia templomot 1785-ben kezdték el építeni barokk stílusban. A Szent Lőrinc templomot 1843-ban megnagyobbították.

A 18. század végére a falu lakossága mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott. Sok takács, kerékgyártó, bognár volt ekkor a faluban. A német telepesek köréből kerültek ki főként a vargák, csizmadiák, szabók, kovácsok. Az iparosok száma a 19. század elejére lecsökkent, mivel a gabonatermesztés jó termést hozott, sokan a mezőgazdaság mellett döntöttek.

Az 1775-ös évre tehető a Fekete család kastélyának építése, amelyet hamarosan két Bogyai-kúria követett (1790 körül), hamarosan pedig az Érsek családnak is épült kúriája.

Többször járt itt Savanyú Jóska, az utolsó bakonyi betyár, mivel itt lakott a nővére, Savanyú Mária.

Változások történtek az uradalmak elosztásában és tulajdonlásában is. A Mihalpicsok birtokaiból 2000 holdnyi terület eladásra került. Az I. világháború után pedig teljesen új kézbe került minden, a tulajdonos pedig a zsidó marhakereskedőből lett földesúr, Grósz Lajos. A terület felét ölenként 15 koronáért parcellázta.

A környéken sok bauxit található. 1936-tól a falun át terjedtek a kutatások. Az első lelőhelyek a mai Nagytárkánypuszta mellett létesültek. 1949 nyarán pedig megkezdődött a termelőszövetkezetek kialakítása. A régi Barcza-kastély helyére kultúrkombinátot építettek. A római kori alsó kút helyére pedig törpe vízmű létesült.

1977. április 1-jétől a településhez csatolták a Veszprémgalsa Közös Tanácsot, amely magában foglalta: Hosztót, Szentimrefalva, Veszprémgalsa, Zalaszegvár falvakat. A rendszerváltás után létrejött a Csabrendek székhelyű körjegyzőség is.

Valahol a falu területén lévő erdőben terül el a régi zsidótemető, ahol a legfiatalabb sír kb. 90 éves.

Népességalakulás

Mivel a nagyon régi időkben nem voltak pontos összeírások, így az adatokat viszonyítva csak a 18. század közepétől jelentíthetjük meg.

1745- körülbelül 950-1000 fő

1785- 1990 fő

1829- 2636 fő

1857- 2873 fő

1890- 3378 fő

1910- 3297 fő

1941- 3315 fő

1970- 3045 fő

1980- 2667 fő (Adatok: Kovacsics-Ila művéből: Veszprém megye…)

2007- megbecsült adat 3080 fő A mai napra Csabrendek lett a legnagyobb népességgel rendelkező községe Veszprém megyének. Nevezetességei

Bogyay-kúria

A barokk kúriát az 1790-es években építették, később pedig bővítették. Később önkormányzati lakásokat rendeztek el benne.

Fekete-kastély

A késői barokk kastély 1790 körül épült, majd 1816-ban klasszicista stílusban átalakították. Figyelmet érdemelnek a szintén barokk gazdasági épületek is. A a Niczky hozományba kapott kastély tulajdonosa János III. Fekete de Galántha GR a magyar kultúra és történelem egyik érdekes, jeles alakja volt (anyja Anna Niczky de Niczk), .

1741-ben született Csabrendeken, apja országbírói címet szerzett, ő maga katona tábornoki tisztséggel és költő volt. Levelezett Voltaire-rel, akinek elküldte francia nyelvű verseit, néhány palack tokaji bor kíséretében. Kazinczy Ferenc állítása szerint Voltaire azt üzente, hogy a bor jobb, mint a versek. Részt vett 1792-ben Ferenc császár koronázásán is. 1803-ban hunyt el Fóton.

Osztenhuber-kúria

A késő barokk kúria a 18. század végén épült az Oszterhueberek által. A család csabrendeki ágának megalapítója a sümegi születésű György Oszterhueber (1790-1868), aki Széchenyi István jószágigazgatójaként elsőnek szerzett birtokot Csabrendeken. Felesége, Zsófia Hertelendy de Hertelend et Vidornyalak (1799-1874) öt gyermeket szült, közülük a másodszülött Péter (1818-1900) honvéd hadnagy itt élte le életét.

Római katolikus templom (Szent Lőrinc):

A késő barokk templom 1785-1797-ben átalakításon esett át. A főoltár, a két mellékoltár, a szószék, a szentélykorlát, és az első padok 1818-ban copfstílusban készültek el, de ezeket a nagyobb kényelem érdekében kicserélték 2006-ban. Ezen a helyen állt a középkorban emelt rendeki Szent Lőrinc-templom, mely a tatárjárás idején elpusztult, de hamarosan újjáépítették, amely folyamat a török kor alatt megismétlődött.

Az ősi titulus megmaradt, de a csabi templom patrónusának, Szent István vértanúnak képét is elhelyezték az oltár fölött Szent Lőrinc mellett. A nagy templom méretei: 34*10,8m.

Sok kár érte az idők folyamán: 1885-ben tűzvész pusztított benne, míg 1922-ben villámcsapás miatt kellett javítani, végül 1948-ban orkán erejű szél rongálta meg.

Érdemes megtekinteni az oltár falusi faragó által remekelt szobrát, a sekrestyében lévő barokk szekrény három mezőjében faragott domborműveket, Hingeller János pálos szerzetes munkáit.

A tárkányi mezőn látható templomrom, a hajdani Fel-Csab vagy Szentistváncsab 13. századi, román stílusú templomának maradványa.

Az egykori rendeki templomra épült barokk átépítés a Templom téren található. Ez a rész a falu közepén helyezkedik el, a mai templommal szemben, az óvoda épülete mellett. Az aszfaltburkolatú út körbehatárolásánál, szabadon áll. Az egyik oldalról rendezett közpark, a másik oldalról az óvodakert határolja.

Karbantartott park és emlékmű emeli a környék színvonalát. Ma kerítetlen és közcélúlag használt terület.

Az egykori templom a többszöri átépítés miatt jelentősen más képet mutat, mint az Árpád korban felépített változat. A déli oldalon fal valószínű, ez az eredeti műből maradhatott meg. Nemcsak a félkörös, hanem az egyenes térlezárás is fellelhető a régi alapfalakban.

Csabrendek ma

A település mai képe: néhány térrel gazdagított (Széchenyi tér, Templom tér). A gyermekek számára kitűnő idő eltöltésnek ad helyet a néhány helyre kialakított játszótér is (Például a művelődési ház mögött, Ibolya utca, Ifjúság utca). Bár az egykori mozi épületét ma már másra használják, időtöltésnek szolgálhatnak: a játszóterek, a könyvtár, a foglalkoztató hetek is.

A falu búcsú hétvégéjét minden olyan augusztus vasárnapon rendezik, ami a legközelebbi időpont Szent Lőrinc napjához. A falu szüreti felvonulással egybekötött sportnapot és falunapot szokott tartani, amelynek ideje szeptember eleje.

Híres emberek

1891. március 25. Vörös János honvédelmi miniszter. Ádám Ferenc honvédőrnagy (Csabrendek, 1825 - Budapest, 1893.) Fekete János galánthai költő, műfordító, tábornok (Csabrendek, 1741. november 10. – Fót, 1803. július 21.)

.......