Follow
A Sümegi járás Veszprém megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Sümeg. Területe 306,48 km², népessége 15 390 fő, népsűrűsége pedig 50 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Sümeg) és 20 község tartozott hozzá.
A Sümegi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett. Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez, azután Veszprém megyéhez tartozott, és 1966-ban szűnt meg. Székhelye mindvégig Sümeg volt.
- Település Rang (2013. július 15.) Közös hivatal Kistérség (2013. január 1.) népesség (2013. január 1.) Terület (km²)
- Sümeg járásszékhely város Sümeg Sümegi 6 357 64,13
- Bazsi község Gógánfa Sümegi 388 9,10#
- Bodorfa község Sümeg Sümegi 100 2,22
- Csabrendek község Csabrendek Sümegi 3 113 44,94
- Dabronc község Gógánfa Sümegi 425 20,28
- Gógánfa község Gógánfa Sümegi 796 13,17
- Gyepükaján község Sümeg Sümegi 323 9,11
- Hetyefő község Gógánfa Sümegi 73 4,11
- Hosztót község Csabrendek Sümegi 61 7,27
- Káptalanfa község Sümeg Sümegi 840 33,78
- Megyer község Gógánfa Sümegi 23 4,26
- Nemeshany község Sümeg Sümegi 409 10,50
- Rigács község Gógánfa Sümegi 194 6,17
- Sümegprága község Gógánfa Sümegi 613 5,79
- Szentimrefalva község Csabrendek Sümegi 202 10,87
- Ukk község Gógánfa Sümegi 322 13,87
- Veszprémgalsa község Csabrendek Sümegi 279 8,71
- Zalaerdőd község Gógánfa Sümegi 250 17,69
- Zalagyömörő község Gógánfa Sümegi 445 11,11
- Zalameggyes község Gógánfa Sümegi 43 2,56
- Zalaszegvár község Csabrendek Sümegi 134 6,84
Csabrendek község Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A Bakony utolsó nyúlványának, a Rendeki vagy a sokak által mondott Csúcsoshegy (374 m ) lábánál fekszik. Határoló települései: Sümeg, Nagytárkánypuszta, Nyirespuszta, Gyepükaján, Zalagyömörő, Szentimrefalva. A falu nagy része a domb kisebb-nagyobb kiemelkedésein terül el, így egyes utcáiban jelentős szintkülönbség-emelkedés figyelhető meg. A hegyről lenézve hosszan el lehet látni, mert észak-, északnyugat irányban sík vidék fekszik. Közlekedési szempontból előnyös helyzetben van: a 84-es főút 2,5 km-re van a várostól, amely a nyugati határt, illetve a Balatont köti össze. A másik alternatíva pedig a 8-as főút, amely pedig 16,5 km-re van. Több város is a közelben található: Sümeg, Devecser, Ajka, Tapolca. Vízrajzát tekintve pedig forrásról is beszélhetünk, sőt a közelben folyik a Meleg-víz, amely a Marcal egyik mellékfolyója.
Csabrendek ősi település, már a kőkorszakban is éltek emberek a Csúcshegy lejtőjén, amikor a mélyebben fekvő részeket még tenger borította. Később a kelták, majd a rómaiak lakták a vidéket, majd őket a pannon szlávok, később pedig a szlovének követték. A község neve Rendek, de eredeti ejtése alapján többfelé elnevezése is ismeretes: például Rennek. A Rendek szó szláv eredetű, amely vörösércet jelent magyarra átfordítva. Ez utalást tesz a bauxittól vörösre festett földre, amely a környék egyik jellemzője.
A mai Csabrendek három részből épült össze, ezek a részek akkor külön falvak voltak: Rendek (1314-ig Villa Rennek, oklevélen említett név alapján), Al-Csad, Fel-Csab vagy Szentistváncsab. Akkoriban mind a három falucskának parochiás temploma volt. Azonban az érkező tatárok a falvakat a templomaikkal együtt elpusztították.
1428-ig Csabrendek jelentős településnek számított, Zala megye keleti részének járási székhelye volt. A török idő alatt a két Csab rész elnéptelenedésnek indult. Templomaikból már csak romok maradnak, amelyek aztán már fel sem épülnek. Mindeközben Rendek népes falu marad.
1632-ben a Sümeget környező hat település török uralom alá került, de a várat nem tudták bevenni. A Renneki és Chaby nemzetségből magát kinövő Csabi család uradalmai is odavesztek. A család tagjai, mint végvári katonák harcoltak a fenyegető török ellen.
A Csabiak elvesztett birtokai 1648-ban az Érsek családhoz, később pedig az említett famíliából leágazó köznemesi családokra szálltak át.
A harcok végeztével a három terület összefogásából született meg a mai Csabrendek őse. Itt a földesúr, Galánthai gróf Fekete György észak-magyarországi tót, cseh, morva és lengyel, majd pedig német telepeseknek adott otthont.
Szent Lőrinc egyháza romokba dőlt, amelyet 1725-ben újítottak fel. 1728-ban újból megalakult a csabrendeki plébánia, melyhez hozzácsatolták Gógánfát, Dabroncot, Ötvöst, Gyömörőt, valamint egy időre Gyepüt, és Kajánföldet is. A mai is álló plébánia templomot 1785-ben kezdték el építeni barokk stílusban. A Szent Lőrinc templomot 1843-ban megnagyobbították.
A 18. század végére a falu lakossága mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott. Sok takács, kerékgyártó, bognár volt ekkor a faluban. A német telepesek köréből kerültek ki főként a vargák, csizmadiák, szabók, kovácsok. Az iparosok száma a 19. század elejére lecsökkent, mivel a gabonatermesztés jó termést hozott, sokan a mezőgazdaság mellett döntöttek.
Az 1775-ös évre tehető a Fekete család kastélyának építése, amelyet hamarosan két Bogyai-kúria követett (1790 körül), hamarosan pedig az Érsek családnak is épült kúriája.
Többször járt itt Savanyú Jóska, az utolsó bakonyi betyár, mivel itt lakott a nővére, Savanyú Mária.
Változások történtek az uradalmak elosztásában és tulajdonlásában is. A Mihalpicsok birtokaiból 2000 holdnyi terület eladásra került. Az I. világháború után pedig teljesen új kézbe került minden, a tulajdonos pedig a zsidó marhakereskedőből lett földesúr, Grósz Lajos. A terület felét ölenként 15 koronáért parcellázta.
A környéken sok bauxit található. 1936-tól a falun át terjedtek a kutatások. Az első lelőhelyek a mai Nagytárkánypuszta mellett létesültek. 1949 nyarán pedig megkezdődött a termelőszövetkezetek kialakítása. A régi Barcza-kastély helyére kultúrkombinátot építettek. A római kori alsó kút helyére pedig törpe vízmű létesült.
1977. április 1-jétől a településhez csatolták a Veszprémgalsa Közös Tanácsot, amely magában foglalta: Hosztót, Szentimrefalva, Veszprémgalsa, Zalaszegvár falvakat. A rendszerváltás után létrejött a Csabrendek székhelyű körjegyzőség is.
Valahol a falu területén lévő erdőben terül el a régi zsidótemető, ahol a legfiatalabb sír kb. 90 éves.
Népességalakulás
Mivel a nagyon régi időkben nem voltak pontos összeírások, így az adatokat viszonyítva csak a 18. század közepétől jelentíthetjük meg.
1745- körülbelül 950-1000 fő
1785- 1990 fő
1829- 2636 fő
1857- 2873 fő
1890- 3378 fő
1910- 3297 fő
1941- 3315 fő
1970- 3045 fő
1980- 2667 fő (Adatok: Kovacsics-Ila művéből: Veszprém megye…)
2007- megbecsült adat 3080 fő A mai napra Csabrendek lett a legnagyobb népességgel rendelkező községe Veszprém megyének. Nevezetességei
Bogyay-kúria
A barokk kúriát az 1790-es években építették, később pedig bővítették. Később önkormányzati lakásokat rendeztek el benne.
Fekete-kastély
A késői barokk kastély 1790 körül épült, majd 1816-ban klasszicista stílusban átalakították. Figyelmet érdemelnek a szintén barokk gazdasági épületek is. A a Niczky hozományba kapott kastély tulajdonosa János III. Fekete de Galántha GR a magyar kultúra és történelem egyik érdekes, jeles alakja volt (anyja Anna Niczky de Niczk), .
1741-ben született Csabrendeken, apja országbírói címet szerzett, ő maga katona tábornoki tisztséggel és költő volt. Levelezett Voltaire-rel, akinek elküldte francia nyelvű verseit, néhány palack tokaji bor kíséretében. Kazinczy Ferenc állítása szerint Voltaire azt üzente, hogy a bor jobb, mint a versek. Részt vett 1792-ben Ferenc császár koronázásán is. 1803-ban hunyt el Fóton.
Osztenhuber-kúria
A késő barokk kúria a 18. század végén épült az Oszterhueberek által. A család csabrendeki ágának megalapítója a sümegi születésű György Oszterhueber (1790-1868), aki Széchenyi István jószágigazgatójaként elsőnek szerzett birtokot Csabrendeken. Felesége, Zsófia Hertelendy de Hertelend et Vidornyalak (1799-1874) öt gyermeket szült, közülük a másodszülött Péter (1818-1900) honvéd hadnagy itt élte le életét.
Római katolikus templom (Szent Lőrinc):
A késő barokk templom 1785-1797-ben átalakításon esett át. A főoltár, a két mellékoltár, a szószék, a szentélykorlát, és az első padok 1818-ban copfstílusban készültek el, de ezeket a nagyobb kényelem érdekében kicserélték 2006-ban. Ezen a helyen állt a középkorban emelt rendeki Szent Lőrinc-templom, mely a tatárjárás idején elpusztult, de hamarosan újjáépítették, amely folyamat a török kor alatt megismétlődött.
Az ősi titulus megmaradt, de a csabi templom patrónusának, Szent István vértanúnak képét is elhelyezték az oltár fölött Szent Lőrinc mellett. A nagy templom méretei: 34*10,8m.
Sok kár érte az idők folyamán: 1885-ben tűzvész pusztított benne, míg 1922-ben villámcsapás miatt kellett javítani, végül 1948-ban orkán erejű szél rongálta meg.
Érdemes megtekinteni az oltár falusi faragó által remekelt szobrát, a sekrestyében lévő barokk szekrény három mezőjében faragott domborműveket, Hingeller János pálos szerzetes munkáit.
A tárkányi mezőn látható templomrom, a hajdani Fel-Csab vagy Szentistváncsab 13. századi, román stílusú templomának maradványa.
Az egykori rendeki templomra épült barokk átépítés a Templom téren található. Ez a rész a falu közepén helyezkedik el, a mai templommal szemben, az óvoda épülete mellett. Az aszfaltburkolatú út körbehatárolásánál, szabadon áll. Az egyik oldalról rendezett közpark, a másik oldalról az óvodakert határolja.
Karbantartott park és emlékmű emeli a környék színvonalát. Ma kerítetlen és közcélúlag használt terület.
Az egykori templom a többszöri átépítés miatt jelentősen más képet mutat, mint az Árpád korban felépített változat. A déli oldalon fal valószínű, ez az eredeti műből maradhatott meg. Nemcsak a félkörös, hanem az egyenes térlezárás is fellelhető a régi alapfalakban.
Csabrendek ma
A település mai képe: néhány térrel gazdagított (Széchenyi tér, Templom tér). A gyermekek számára kitűnő idő eltöltésnek ad helyet a néhány helyre kialakított játszótér is (Például a művelődési ház mögött, Ibolya utca, Ifjúság utca). Bár az egykori mozi épületét ma már másra használják, időtöltésnek szolgálhatnak: a játszóterek, a könyvtár, a foglalkoztató hetek is.
A falu búcsú hétvégéjét minden olyan augusztus vasárnapon rendezik, ami a legközelebbi időpont Szent Lőrinc napjához. A falu szüreti felvonulással egybekötött sportnapot és falunapot szokott tartani, amelynek ideje szeptember eleje.
Híres emberek
1891. március 25. Vörös János honvédelmi miniszter. Ádám Ferenc honvédőrnagy (Csabrendek, 1825 - Budapest, 1893.) Fekete János galánthai költő, műfordító, tábornok (Csabrendek, 1741. november 10. – Fót, 1803. július 21.)
.......