Turóc (Hungarian, historically also spelled Túrócz), Slovak: Turiec, Latin: Thurotzium/comitatus Thurociensis, German: Turz) was an administrative county (comitatus) of the Kingdom of Hungary. Its territory is now in north-western Slovakia, where the corresponding Slovakian name Turiec is only an informal designation of the corresponding territory.

Turóc county shared borders with the counties of Nyitra (Nitra), Trencsén (Trenčín), Árva (Orava), Liptó (Liptov), Zólyom (Zvolen) and Bars (Tekov). Situated between the Malá Fatra and Veľká Fatra Mountains. The river Turiec flowed through the county. Its area was 1123 km² around 1910. Capitals

The capitals of the Turóc county were the Sklabiňa Castle and Martin (name until 1950: Turčiansky Svätý Martin); from 1772 only Martin was the capital.

Turóc county as a Hungarian comitatus arose before the 15th century. In the aftermath of World War I, the area of the now defunct Turóc county became part of newly formed Czechoslovakia, as recognized by the concerned states in the 1920 Treaty of Trianon. The territory of the county is now part of Slovakia.

In 1900, the county had a population of 51,956 people and was composed of the following linguistic communities: Total:

   Slovak: 38,233 (73.6%)

   German: 11,039 (21.3%)

   Hungarian: 2,185 (4.2%)

   Croatian: 3 (0.0%)

   Romanian: 1 (0.0%)

   Ruthenian: 0 (0.0%)

   Serbian: 0 (0.0%)

   Other or unknown: 495 (0.9%)

According to the census of 1900, the county was composed of the following religious communities:[2]

Total:

   Lutheran: 27,075 (52.1%)

   Roman Catholic: 22,677 (43.6%)

   Jewish: 2,022 (3.9%)

   Calvinist: 148 (0.3%)

   Greek Catholic: 28 (0.1%)

   Unitarian: 3 (0.0%)

   Greek Orthodox: 0 (0.0%)

   Other or unknown: 3 (0.0%)

In the early 20th century, the subdivisions of Turiec county were:

1. Lower Turóc – its center was Martin and the subregion corresponds to the present-day District of Martin
2. Upper Turóc – its center was Turčianske Teplice and the subregion corresponds to the present-day District of Turčianske Teplice

Districts (járás)

• District Capital

1. Stubnyafürdő Stubnyafürdő, SK Turčianske Teplice
2. Turócszentmárton Turócszentmárton, SK Martin

H

Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt. Területe jelenleg Szlovákia része.

A vármegye területe tulajdonképpen a Turóci-medence, amelyet mindenhol a Kis-Fátra hegység csoportjai vesznek körül. Legfontosabb folyói a Vág és a Turóc. A vármegye a Magyar Királyság legkisebb vármegyéi közé tartozott.

Északról Trencsén és Árva, keletről Zólyom, Liptó és Árva vármegyék, délről Bars, nyugatról pedig Trencsén vármegye határolta.

Turóc megye területén a népvándorlás korából öt földvárat ismerünk: Visegrád, Prékopa, Jeszen, Szklabinya és Blatnica környékén. Ezek a földvárak voltak az itt élő szláv lakosság központjai. A magyar honfoglalás a szláv központok életében nem hozott változást, a lakosság falvai nevét megőrizte és átvitte a Magyar Királyság korába. A medence déli részére telepedett le a magyarság legelőször. A Divék nemzetség alapította meg Turócban az első keresztény egyházat, a szentmáriait (Kisszocóc). Turóc a zólyomi uradalom része. Visegrád vára a 13. században elveszítette jelentőségét, neve a környező hatalmas erdőség nevévé vált. Szklabinya első említése 1309-ből származik.

A vármegye a 15. században alakult. 1918-tól gyakorlatilag, 1920-tól pedig hivatalosan is Csehszlovákia területéhez tartozott. Az I. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. 1993-tól Szlovákia része.

A vármegye összlakossága 1910-ben 55 700 személy volt, ebből:

   38 432 szlovák (68,99%)

   10 993 német (19,73%)

   5 560 magyar (9.98%)

A vármegye két járásra volt felosztva: Stubnyafürdői járás, székhelye Stubnyafürdő és Turócszentmártoni járás, székhelye Turócszentmárton

További információk

   Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Turóc vármegye témájú kategóriát.

   Visegrádi János (1911.). „Turócz vármegye egyházi műemlékei”. Arch. Ért. 31, 97-107. o.

   Mályusz Elemér.szerk.: Bárány Attila: Turóc megye kialakulása (Historia Incognita sorozat). Máriabesnyő-Gödöllő: Attraktor Kiadó. ISBN 9639580406 [1922] (2005)

   Mályusz Elemér. Turóc megye kialakulása. Budapest: Budavári Tudományos Társaság (1922)

   Melich János 1934: Mohamedán-török személynevek Turóc megye XIII. századi nemességénél. Nemzeti Kultúra II/4, 193-199.

   Ján Št. Šikura 1944: Miestopisné dejiny Turca. Bratislava.

   Neumann Tibor 2004: Nemes vagy jobbágy? Egy Turóc megyei késő középkori jogszokás elemzése. Levéltári Közlemények 75, 93–116.