Follow
Veszprém was an administrative county (comitatus) of the Kingdom of Hungary. Its territory, which was smaller than that of present Veszprém county, in western Hungary. The capital of the county was Veszprém.
Veszprém county shared borders with the Hungarian counties Vas, Sopron, Győr, Komárom, Fejér, Tolna, Somogy and Zala. It covered the Bakony hills, the eastern tip of Lake Balaton and the region southeast of the lake. The river Marcal formed its western border. Its area was 3953 km² around 1910. History
Veszprém county arose as one of the first comitatus of the Kingdom of Hungary, in the 11th century.
The city Siófok, which used to be in Somogy county before the 1850s, went back from Veszprém county to Somogy county before World War II. After World War II, the territory of Veszprém county was again modified: a small region west of Pápa, which used to be part of Vas county, and the northern shore of Lake Balaton, which used to be part of Zala county, were added. The region south-east of Lake Balaton (around Enying) went to Fejér county. Demographics 1900
In 1900, the county had a population of 222,024 people and was composed of the following linguistic communities:[1]
Hungarian: 187,160 (84,3%)
German: 32,522 (14,6%)
Slovak: 1,758 (0,8%)
Romanian: 121 (0,1%)
Croatian: 35 (0,0%)
Serbian: 4 (0,0%)
Ruthenian: 2 (0,0%)
Other or unknown: 422 (0,2%)
According to the census of 1900, the county was composed of the following religious communities:
Roman Catholic: 143,192 (64,5%)
Calvinist: 44,820 (20,2%)
Lutheran: 24,393 (11,0%)
Jewish: 9,343 (4,2%)
Greek Catholic: 78 (0,0%)
Greek Orthodox: 98 (0,1%)
Unitarian: 52 (0,0%)
Other or unknown: 48 (0,0%)
In the early 20th century, the subdivisions of Veszprém county were: Districts (járás) District Capital Devecser Devecser Enying Enying Pápa Pápa Veszprém Veszprém Zirc Zirc Urban districts (rendezett tanácsú város) Pápa Veszprém
Veszprém vármegye (németül: Wesprim) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Jelenleg is Magyarország része.
A vármegye középső része hegység, északnyugaton és délkeleten pedig síkság. Középső részén fekszik a Bakony hegység, ettől délre és északra pedig a Kisalföld feküdt. A legfontosabb folyói a Marcal, a Sió és a Balaton-tó határos volt a vármegyével. Északról Győr vármegye, keletről Fejér vármegye, délről Tolna, Somogy és Zala vármegyék, nyugatról pedig Vas vármegye határolta.
A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Veszprémvár központtal.[1]
Történelme viszonylag csendes. A második világháború után a vármegye megyévé alakult, területe változott: Siófokot és környékét Somogy megyéhez, az enyingi járást Fejér megyéhez, a zirci járás északkeleti településeit Komárom megyéhez csatolták. Ugyanakkor Vas megyétől a pápai járáshoz csatolták Magyargencset, Kemenesszentpétert, Kemeneshőgyészt, Győr megyétől Gyarmatot, Csíkvándot, Malomsokot. A Balaton északi partját Zala vármegye területéből (a balatonfüredi, tapolcai, sümegi és keszthelyi járásokat)is Veszprém megyéhez csatolták.
A vármegye összlakossága 1891-ben 215.280 személy volt, ebből:
177.073 (82,2%) magyar
35.962 (16,7%) német
1.971 (1,1%) szlovák
A vármegye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta öt járásra volt felosztva:
Devecseri járás, székhelye Devecser
Pápai járás, székhelye Pápa
Enyingi járás, székhelye Enying
Veszprémi járás, székhelye Veszprém
Zirci járás, székhelye Zirc
1946-ban ide csatolták Zala vármegyétől a Balatonfüredi járást, így ezután az 1950-es megyerendezésig a vármegyében hat járás volt.
A megyében a járásokon kívül két város volt, Pápa és Veszprém, melyek 1929-ig rendezett tanácsú városok, utána megyei városok voltak