Alapitá Galambos Mihály, ki 1751-ben Mária Terézia király-asszonytól kapta czimeres nemes levelét . Az 1754-1755. évi országos nemesi összeírásban e családból Mihály van felvéve Komárom vármegye nemeseinek névsorába. A XIX. század első felében Nemes-Ócsa községben, Kis-Tany pusztán volt birtokos. Nemesi összeírás 1726-ban. A birtokos nemességről az egész vármegyére kiterjedőleg az a nagybecsű összeírás ad számot, a melyet a pannonhalmi tized ügyében felmerült 3000 frt költségnek a birtokos nemesség közt leendő kivetése czéljára 1726 szeptember 17-én állítottak össze Madarász László alispán és a szolgabírák. A vármegyének 1726 november 16-án bemutatott e jegyzék azzal, hogy nemcsak a birtokok számát, de ezeknek minőségét is feljegyezte, a birtokosok vagyoni viszonyaira is vet némi fényt. A községek után öt csoportban, 3 (első osztályú), 6 (másodosztályú), 5959 (harmadosztályú), 12 (negyedosztályú) és 15 (ötödosztályú) frt hozzájárulással terhelte meg a birtokosokat, míg a puszták után, megkülönböztetés nélkül, 2 frt és 50 dénárral (félfrttal). Ez összeírás szerint a vármegye birtokosai - legnagyobbrészt egyszersmind itt lakó nemessége - ezek voltak: Hg. Esterházy majorátusa (1 öo. Kaposvár; 6 no. Jád, Csoknya, Tótszentpál, Szomajom, Istvándi, Szenna; 4 ho. Aszaló, Magyaregres, Szentpál, Cserénfa; 6 1/2 mo. Koppány fele, Kovácsi, Töröcske, Kislak, Szántód, Szentbalázs, Kisfalud; 2 eo. Gyarmat, Pulya községekkel és 23 - Ujfalu, Ráczegres, Kaposfő, Keczel, Ivánfa, Ollevölgye-, Denna, Sörnyefa, Márczadó, Várvíz, Ropoly, Pölöske, Nadosd, Vörösalma, Tótfalu, Merse, Nak, Galambos,