Follow
Pozsony county was an administrative county (comitatus) of the Kingdom of Hungary. Its territory lies in present-day western Slovakia.
Its name changed along with that of the city of Pozsony, today's Bratislava. Its names around 1900 were Pozsony vármegye in Hungarian, Prešpurská župa in Slovak and Preßburger Gespanschaft in German.
The county shared borders with the Austrian land of Lower Austria and the Hungarian counties Nyitra (Nitra), Komárom (Komárno), Győr and Moson. It was situated between the river Morava in the west, the river Danube in the south, and the river Váh in the east. The southern part of the Little Carpathians divided the county into two. It also covered most of the island known today as Žitný ostrov (Hungarian: Csallóköz) between the Danube and the Little Danube. Its area was 4,370 km² around 1910.
The seats of Pozsony county were the Pozsony Castle (Bratislava Castle) and Somorja Šamorín, and from the 18th century onwards the town of Pozsony.
A sort of predecessor to Pozsony county existed as early as the 9th century during the time of Great Moravia.[citation needed] After Pozsony county's territory had become part of the Kingdom of Hungary, the Hungarian comitatus was created around 1000 or even earlier. It was one of the first counties created in the Kingdom of Hungary. Its territory comprised roughly both the present-day Bratislava Region and Trnava Region. Throughout its history it was among the most prosperous territories of Hungary, and until the late 18th century it was particularly advanced and prosperous. In the 18th and 19th century, the population consisted of Slovaks (mainly in the north), Hungarians (mainly in the south), Germans (mainly in Bratislava and larger towns) and Croats (mainly in the suburbs of Bratislava).
In the aftermath of World War I, most of Pozsony county became part of newly formed Czechoslovakia, as recognized by the concerned states in the 1920 Treaty of Trianon. As Bratislava county, it continued to exist until 1927 in Czechoslovakia, but it had completely different powers and somewhat modified borders. A small part south of the river Danube remained part of Hungary and joined Győr-Moson-Pozsony county.
Following the provisions of the First Vienna Award, the southeastern part of the area (Žitný ostrov, Senec, Galanta) came under Hungarian administration in November 1938. The approximate Trianon borders were restored after World War II.
In 1900, the county had a population of 367,417 people and was composed of the following linguistic communities:
Slovak: 164,585 (44.8%)
Hungarian: 139,835 (38.1%)
German: 56,358 (15.3%)
Croatian: 2,448 (0.7%)
Romanian: 71 (0.0%)
Ruthenian: 85 (0.0%)
Serbian: 37 (0.0%)
Other or unknown: 4,083 (1.1%)
According to the census of 1900, the county was composed of the following religious communities:
Roman Catholic: 309,861 (84.3%)
Lutheran: 26,112 (7.1%)
Jewish: 22,246 (6.1)
Calvinist: 8,854 (2.4%)
Greek Catholic: 245 (0.0%)
Greek Orthodox: 92 (0.0%)
Unitarian: 24 (0.0%)
Other or unknown: 68 (0.0%)
In the early 20th century, the subdivisions of Pozsony/Bratislava county were: Districts (járás) District Capital Dunaszerdahely Dunaszerdahely (Slovak: Dunajská Streda) Galánta Galánta (Slovak: Galanta) Malacka Malacka (Slovak: Malacky) Nagyszombat Nagyszombat (Slovak: Trnava) Pozsony Pozsony (Slovak: Bratislava) Somorja Somorja (Slovak: Šamorín) Szenc Szenc (Slovak: Senec) Urban counties (törvényhatósági jogú város) Pozsony (Slovak: Bratislava) Urban districts (rendezett tanácsú város) Bazin (Slovak: Pezinok) Modor (Slovak: Modra) Nagyszombat (Slovak: Trnava) Szentgyörgy (Slovak: Svätý Jur)
Pozsony vármegye (szlovákul: Prešporská župa, előfordul még a Bratislavská župa kifejezés is) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Területének egy nagyon minimális része Magyarországhoz, legnagyobb része Szlovákia területéhez tartozik. A vármegye területének nagy része síkság volt. Csak északnyugaton vonult végig a Kárpátok egyik csoportja, mely ketté osztotta a vármegye síkságát. A déli síkság a Kisalföld, míg az északi a Bécsi-medence területéhez tartozik. Fontos folyóvize a Duna, amely Pozsonynál a Kis-Duna és az Öreg Duna nevezetű ágakra oszlott szét, illetve a Morva és a Vág is említésre méltó. Északról és keletről Nyitra vármegye, délről Moson, Győr és Komárom vármegyék, nyugatról pedig Felső-Ausztria határolta.
A vármegye 1000 körül, vagy annál korábban alakulhatott meg, tehát az egyik legöregebb vármegyék közé tartozott. Területe jelenleg a szlovákiai Pozsonyi kerület illetve Nagyszombati kerület között van felosztva. Történelme során Pozsony igen fontos része volt a Magyar Királyságnak, a török hódoltságtól 1848-ig főváros, koronázási székhely is volt.
1918-ban a vármegye legnagyobb részét Csehszlovákia területéhez csatolták, csak néhány külterületi rész maradt Magyarország területén a Szigetközben.
1923-ban Magyarországon maradt területeit a szintén csonka Győr és Moson vármegyékkel összevonták, létrehozva Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét.
Az első bécsi döntés 1938-ban Magyarországnak ítélte a megye területének egy jelentős részét. E terület nagyobb, Szigetközbe eső darabját Komárom vármegyéhez csatolták. A Kis-Dunától északra fekvő részt azonban Nyitra vármegye szintén Magyarországhoz került darabjával összevonva megalakították Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét. Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye területe és neve nem változott. Ugyanebben az évben Dévény és Pozsonyligetfalu Németország (ezen belül Reichsgau Niederdonau) része lett. A második világháború után érvénytelenné váltak a bécsi döntések, az 1938-as határok visszaálltak. Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye 1945-ben végleg egyesült, neve Győr-Moson lett.
Az 1950-es megyerendezéskor Győr-Moson megye egyesült Sopron megyével, így jött létre Győr-Sopron megye, melynek neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.
Az északi, szlovákiai rész 1996 óta a Pozsonyi, a Nagyszombati és a Nyitrai kerületek része.
1910-ben a vármegye összlakossága 389.700 személy volt, ebből:
166 017 szlovák (42,60%)
163 367 magyar (41,92%)
53 822 német (13,81%)
1934 horvát (0,49%)
A 20. század elején a vármegye hét járásra volt felosztva:
Dunaszerdahelyi járás, korábban Alsó-Csallóközi járás, székhelye Dunaszerdahely
Galántai járás, korábban Külső járás, székhelye Galánta
Malackai járás, korábban Hegyentúli járás, székhelye Malacka
Nagyszombati járás, székhelye Nagyszombat (rendezett tanácsú város)
Pozsonyi járás, korábban Központi járás, székhelye Pozsony (törvényhatósági jogú város)
Somorjai járás, korábban Felső-Csallóközi járás, székhelye Somorja
Szenci járás, korábban Kis járás, székhelye Szenc
A vármegyében volt három rendezett tanácsú város is (Modor, Szentgyörgy, Bazin).