Magyarországi helyek - Places in Hungary

Buldings are also places.
Today in Hungary we remember

november 3. A magyar tudomány napja 1997 óta, az 55/1997. (IV. 3.) Kormányrendelet alapján, annak emlékére, hogy 1825. november 3-án ajánlotta fel egyéves jövedelmét Széchenyi István gróf a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Tudom%C3%A1nyos_Akad%C3%A9mia Magyar Tudományos Akadémia] létesítésére. 2003-tól „A magyar tudomány ünnepe”.

1857. március 26-án hunyt el Bécsben Felsőbüki Nagy Pál politikus, az 1825-ös reformországgyűlés vezérszónoka. 1777-ben született Fertőszentmiklóson. Sopron vármegyei országgyűlési követként az 1807-es országgyűlésen harcot indított a jobbágyság terheinek enyhítésére és helyzetének javítása érdekében; harcba szállt a nemzet politikai, gazdasági és nyelvi jogaiért. A következő két országgyűlésre azonban a kormánykörök mesterkedései folytán nem tudott bejutni. Újból részt vett viszont az 1825-ös országgyűlésen, ahol az örökváltság bevezetését követelte, s november 3-án a magyar nyelv érdekében elmondott lelkesítő beszédének hatására gróf Széchenyi István egy tudós társaság létesítésére összes birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel, így jött létre az MTA. A későbbiek során megrettent a forradalom lehetőségétől, s szorult anyagi helyzetét kihasználva a bécsi udvar megnyerte a saját céljaira. Az 1839-1840-es országgyűlést követően visszavonultan élt.
Keresem a profilját: Felsőbüki Nagy Pál (Nagy Pál Xav. Ferenc, Fertőszentmiklós, 1777. október 7.[1] – Bécs, 1857. március 26.)
Édesapja Nagy Sándor, édesanyja Somogyi Erzsébet , liberális nemesi politikus, országgyűlési követ, az MTA igazgatótanácsának tagja (1830).
Vajon rokona-e Ágnes Nagy de Felsőbük-nek?

Szerintem ugyanarról a személyről így ír Nagy Iván:

"A család közlése hiányában teljes családfát nem adhatva , csak
chronologiai rendben említhetők fel a család ismertebb tagjai:

József 1788-ban már sz. István rend vitéze, s titoknoka, a m.
kir. udvari kanczellaria referend. tanácsosa , 1795 — 1801-ig kir, személynök, 1706 tél egyszersmind Pest vármegye főispáni helyettese.
Meghalt 1801. dec. 25-én. Leánya Julianna Örményi Miksa neje.
meghalt 1826. octob. 17. kora 38. évében, eltemettetett Röjtökön
Soprony vármegyében atyja mellé.

Ezután következett a híres Pál, Soprony vármegyének többször
országgyűlési követe, kinek életét és jellemét az ország eléggé ismeri. 1)
Született Fertőszent-Miklóson 1777. sept. 7-én. Meghalt 1857. mart.
20-án kora 80. évében. Első nejétől elvált, Gyermekei legidősbike
Pál , ki testvéreivel birja az ősi f-büki jószágot, úgy az adományképen
nyert Talliánféie csepregi jószágot.

A híres Pálnak nagybátyja volt az emlitett József personalis,
testvérei voltak Péter és S á n d o r. Amannak fia Miklós, kinek
Somogyi családbeli feleségétől fiai Pál, Miklós, Péter s két
leány, bírnak Fertőszent-Miklóson.
Nevezett Sándornak nejétől szül. Vogel leánytól leánya
Alexandra Soprony megyében Farádon.

köszi FARKAS Mihály László!
Julianna Nagy de Felsőbük férje Miksa Ürményi de Ürmény, neki férje József II Nagy de Felsőbük.

tehát büky Nagy Sándor fiáról beszélünk, mint az MTA kiprovokálójáról?

other topic: our cousin Rosie Just isinterested about http://www.geni.com/discussions/117003?msg=1051668 and her relation to them.

Keressünk Szécsényiket (Szechenyi család) Balassagyarmat környékén

HUSZÁR-VILLA

Balassagyarmaton, az Ady és Széchenyi utcák találkozásánál egy polgári eleganciát sugalló, de ma már megkopott fényű családi ház áll. Egykori lakója, Aladár Károly Huszár de Baráth 1919. január 29-én kiemelkedő szerepet játszott a város védelmében és visszafoglalásában.

de miért Széchenyi a Széchenyi út és mi a kapcsolat Szécsény-nyel?

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9ch%C3%A9nyi_csal%C3%A1d

A Széchényi család Nógrád megyéből származik, nevét Szécsény mezővárosról eredezteti. Első kiemelkedő alakja, a családi vagyon megalapozója Széchényi György (1605/1606–1695), aki egy viszonylag későn induló papi pályán futott be hatalmas karriert. A magyar grófi címet 1697-ben I. Lipót adományozta az érsek unokaöccsének, Ferenc dédapjának, Count György Széchenyi de Sárvár et Felsővidék, II.-nek A 18. sz. első felében a nemzetség meglehetősen szerteágazott, de 1777-re count Ferenc János József Széchenyi de Sárvár-Felsővidék maradt az egyedüli férfiörökös, aki megkapta a Sárvári és Felsővidéki előnevet.

See: [http://www.geni.com/projects/Sz%C3%A9chenyi-de-S%C3%A1rv%C3%A1r-Fel... Project Széchenyi de Sárvár-Felsõvidék]

The name "Széchenyi de Sárvár-Felsővidék" took Ferenc 1754-1820

György Széchényi, Bishop 1592 Szécsényke, Nógrád, Hungary

Aszód sincs messze: Széchenyi Kastély Aszód:Másnéven "zöld kastély". Az U alakú Podmaniczky kastélyhoz a XVIII. század második felében, végén egy újabbat is építettek. A falakat egykoron zöld színűre festették, innen az érdekes név. 1920-ban gróf Széchenyi Gyula vásárolta meg, aki 1945-ig élt itt családjával.

Helyek, mint születési helyek,azaz városok, falvak,kerületek megyék, vármegyék.
számos kérdés merülhet fel ezzel kapcsolatban,de vajon itt a "helye"?

It would be interesting to discuss the http://www.geni.com/projects/Places-in-Hungary/29593 as for instance birthplaces

The purpose of this project is to achieve a structuring within Hungarian municipalitis.
There are several possible dimensions of a structure. Here the starting point is approximately the following:
time :beginning of th 20th century
country Hungarian Kingdom,
hierarchy level Counties with the "parts above them" (a),....(g) ,the next one is the district level.
language: English

there are several matching which can and should be done. A continuation is hoped.
Maybe the next step is a project containing an alphabetic order of the district.

A XVIII. században Pesten 4 országos vásárt tartottak évente, melyek helyszíne a város falain kívüli vásártér, a mai Erzsébet tér volt. A többségében Óbudáról vagy akár messzebbről is érkező zsidó, görög, szerb, román kereskedőnek a városfalon kívül kellett maguknak helyet keresni az éjszakázásra. A pesti magisztrátus konkurenciát látott ezekben a kereskedőkben, ezért a nem katolikus vallású (lutheránus, református) polgársággal egyetemben nem szívesen látta őket a város falain belül. Az olykor több hétig is eltartó vásárok idejére a kereskedőknek szállás, valamint raktárhelyiségekre volt szükségük. A városfalon kívül álló Orczy-ház éppen megfelelő volt ezekre a célokra, így indult meg tehát a zsidó kereskedők Király utca környéki letelepedése. Az Orczy-ház 48 lakásával, több mint 140 szobájával, raktárhelyiségeivel, földszinti kávézójával, a pesti zsidóság első központjává vált az 1800-as évek elejére. Az Orczy-család tulajdonában lévő ingatlan a város falain kívüli legnagyobb ház volt egész Pesten.
Annak ellenére, hogy a helyi zsidók még saját csak bérelhették ezeket a raktárhelyiségeket és szobákat, (egészen 1840-ig ingatlantulajdonuk nem lehetett) elkezdték kialakítani a vallásos és közösségi élethez szükséges intézményeket, infrastruktúrát: imaházakat, iskolákat, kóser mészárszéket és élelmiszerboltokat, rituális fürdőt, a betegek ápolására alkalmas helyet, temetkezési intézményt stb. Ezek egy jó része az Orcy-házban kapott helyett. Egészen a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga megépüléséig az Orczy-ház udvara adott otthont a legnagyobb konzervatív rítusú (ortodox) imaháznak is.
Ebben az épületben kapott helyett a híres Orczy kávézó is, mely 1825-ös nyitásától kezdve jó néhány évtizeden keresztül a pesti, sőt a magyar és közép-európai kereskedelmi életnek is egyik központja volt. Az Orczy-ház híres volt az udvarán tartott nyersbőrvásárairól, de hatalmas mértékű gabona, valamint gyapjúáru is rendszeresen itt cserélt gazdát. Mivel itt működött a zsidó kereskedők céhháza, az épületet Judenhofnak („zsidóudvarnak”) is nevezték. A kávéházban egyébként glatt kosher étterem működött, a vendégek jiddis nyelvű napilapot olvashattak, és időről-időre kántor- és tanítóbörzéket is tartottak a házban. Az Orczy-kávézó híres tanítóbörzéjéről Ármin Vámbéry is megemlékezik Küzdelmeim című írásában. Az Orczy kávézóból indult József Kiss (Klein) költő, a Hét című folyóirat későbbi főszerkesztője, de a kávéház visszatérő vendége volt Max Nordau író, orvos, a cionista mozgalom egyik megalapítója is.
Az Orczy-házat 1936-ban bontották le, helyén egy 11 épületből álló Wälder Gyula és Árkay Aladár tervei alapján készült bérházkomplexumot építettek, mely a Madách-házak nevet viseli. Az épületegyüttes Madách téri árkádja lett volna a kezdőpontja az Andrássy úttal párhuzamosan futó Erzsébet sugárútnak. Ez a beruházás azonban végül nem valósult meg, megkímélve ezzel a történelmi zsidónegyed organikus utcaképét.

      A közben megnövekedett, de hatósági engedély híján hitközséggé még nem alakult pesti zsidóság 1796 tavaszán újabb, az eddiginél valamivel tágasabb imatermet rendezett be. Ez megnyitotta a pesti zsinagógák történetének egy további szakaszát. Ez az istentiszteleti hely volt az első azok sorában, melyek a mostani Károly körút és Király utca sarkán elhelyezett hatalmas Orczy-féle házban létesültek. Ezt az épületet számos zsidó lakója alapján Judenhofnak is nevezték. Az említett imahely már tartalmazott meghatározott szobát a nők számára is. Yisroel (Israel) Wahrmann, a pesti zsidók utóbb hatóságilag is elismert rabbija hirdette benne Isten igéjét. A közösség az 1796-ban berendezett első imahelyét két évtized leforgása alatt kinőtte, és 1820-ban az Orczy-ház bal szárnyának első emeletén egy rendezettebb és nagyobb zsinagógát létesített. A hívek rohamos növekedése folytán azonban tíz év elteltével ez is kicsinynek bizonyult. Végül 1830 folyamán, szintén az Orczy-házban, megépült a harmadik zsinagóga is, a Király utcai udvarban, a kapuval szemközt, 585 imaszékkel az első emeleten a férfiak, a másodikon a nők részére.